Sópehely

Kókusztejes, almás zabkása

és miért nem unom meg soha?

2020. február 10. - Sópehely

Hetente 3-4 alkalommal biztos, hogy készítek zabkását reggelire. És most ne az instant, bolti, csomagolt fajta jusson bárki eszébe. Esküszöm, hogy maximum 10 perccel vesz több időt igénybe a házilag készült verzió. Nekem megéri, hogy fél órával kevesebbet alszom, cserébe együtt leülhetünk reggelizni. Utána úgyis egész nap csak rohanunk valahová.

Szerintem egy zabkása attól lesz jó, ha az alap krémes, könnyű, a feltét pedig gazdag. A krémességet a sűrű kókuszkrém és a reszelt alma biztosítja, a gazdag rávalót pedig a diófélék, magvak, gyümölcsök adják.

 

afonyas_zabkasa_1.JPG

 

 

malnas_zabkasa.JPG

 

Fél bögre nagyszemű zabpehelyhez a reszelő nagylyukú fokán hozzáreszelek egy kisebb alma felét. Öntök a lábosba egy konzerv sűrű kókusztejnek kb. a harmadát és felöntöm annyi vízzel, hogy bőven ellepje. Felteszem főni, gondosan ügyelve arra, hogy ne fusson ki. Az esetek többségében ez nem sikerül:). Cserébe kellemesen odaég a tűzhelyre .Közepes hőfokon főzöm pár percet, közben időnként átkeverem. Ha túl sűrűnek érzem, teszek hozzá még meleg vizet. Lehúzom a tűzről és lefedem, így még magában tovább puhul és krémesedik. 

A tetejére általában teszek egy fél banánt karikára vágva, azt megszórom őrölt lenmaggal, chia maggal, szőlőőrleménnyel, teszek rá valamilyen diófélét és félig felengedett mirelit vagy friss gyümölcsöt. Általában még kíván (legalábbis én;)) egy pici juharszirupot is.

A bejegyzés trackback címe:

https://sopehely.blog.hu/api/trackback/id/tr1915463364

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása