Megörököltem (long story..) pár darab végnapjait élő kápia paprikát. Gondoltam, hogy ezt meg azt csinálok belőlük, ötletben nem volt hiány, csak időben. Szóval, mikor újból találkoztam velük, ötleteim száma szépen redukálódott, merthogy már csak a sütés jöhetett szóba. Mivel az éves februári megfázást mi sem kerülhettük el, evidens volt, hogy  levest készítek belőle. Mi mást? Jó sok gyömbérrel, chilivel, fokhagymával, hogy minél hamarabb magunk mögött tudhassuk ezt a fránya vírust. 

Csak úgy, á la nature , betettem a nagyon forró, 230 fokos sütőbe a kápia paprikákat. Kb. 10-15 perc után, mikor a héjuk kezdett feketedni és a lakásban égett szag terjengeni, kikaptam őket, egy hőálló tálba tettem és azonnal letakartam folpackkal. Pár perc után megadták magukat és könnyedén le tudtam húzni a héjukat.

Meghámoztam és apróra vágtam egy kis 5 cm-es gyömbérdarabot, 3-4 fokhagymát és egy póréhagyma fehér részét. Felkarikáztam egy chilipaprikát is, de a magokat most nem tettem bele.  Lábosba tettem, adtam hozzá olívaolajat, sót, borsot és elkezdtem párolni. Pár perc után 1 kiskanálnyi római köményt is hozzászórtam. Egy nagyobb krumplit meghámoztam, kockákra vágtam és azt is hozzádobtam. Kallódott a hűtőben egy nagyobb darab paradicsom is, hát belekerült ő is. Átforgattam és felöntöttem egy kis maradék húslevessel (ha nincs, az is oké;)) és vízzel. Pár perc után ment bele a sültpaprika is. Mikor a krumpli megpuhult, botmixerrel pürésítettem, pirítottam tökmagot, vágtam petrezselymet és késznek nyilvánítottam. Az egész főzés nem volt több 25 percnél:)